Magyar diákok kérdezhették az űrben lévő Kapu Tibort (VIDEÓ)

A küldetés egyik célja az űrtudományok iránti érdeklődés felkeltése, valamint a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika iránti elköteleződés erősítése.

Ferencz Orsolya szerint máris pozitív hatása van a programnak, milliók kezdtek érdeklődni az űrkutatás és az űrtevékenység iránt.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője volt a vendége az InfoRádió Aréna című műsorának. Elárulta: Kapu Tibornak kifejezetten sűrű munkanapjai vannak, ami annak köszönhető, amire büszkék vagyunk – hogy az egyik legnagyobb tudományos portfólió az övé, ugyanakkor arra is van ideje, ha a program úgy engedi, a Földön a gyerekekkel, diákokkal is beszéljen.
„Percre pontosan meghatározott, hogy melyik kísérlettel, melyik géppel, melyik műszerrel, mikor, mit kell tennie, mennyit dolgozhat vele. Vannak olyan kísérletek, amelyek a fent elhelyezett eszközökön zajlanak, azoknak a beosztása is nagyon feszes, nem csak neki van szüksége egy adott műszerre, hanem a kollégáknak is, akik fent vannak” – fogalmazott a miniszteri biztos.
Ezt is ajánljuk a témában
A küldetés egyik célja az űrtudományok iránti érdeklődés felkeltése, valamint a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika iránti elköteleződés erősítése.
A küldetés időtartamával kapcsolatban Ferencz Orsolya kifejtette, hogy láttuk, ahogy a felbocsátási idő tolódhat, úgy a beérkezési, a hazaérkezési (vagy angolul a splashdown) időpontnál is van bizonytalanság.
„Az űrállomás pillanatnyi pályapozíciójának megfelelő volta kell ahhoz, hogy kidokkolhassanak. Ezt mindig folyamatosan számolják, és mivel tolódott a felbocsátási idő, ezért nézik azt, hogy mikor van olyan pozícióban az űrállomás, hogy le lehet dokkoltatni róla az űrhajót. Van ebben egy kis mozgástér,
de azt gondolom, hogy Tibor olyan jól érzi magát fönt, legalábbis nekünk most ez a tapasztalatunk, hogy egyáltalán nem bánja, ha esetleg tovább tart a küldetés”
– mondta ennek kapcsán. Azt is hozzátette, hogy Kapu Tibor szerencsés alkat, aki ezt kifejezetten jól bírja. Az emberes repülések történetében voltak olyan példák, főleg még az űrkorszak hajnalán, amikor meglepően rosszul vagy jól bírta valaki ezeket a viszonyokat.
„Például Charles Simonyi, aki egyébként gyakorlott pilóta is azon kívül, hogy fejlesztőmérnök, és sok mindent köszönhetünk neki a Microsoftnál, például az Excel-táblát, nagyon jól aludt. Ő azt mondja, hogy soha az életében nem aludt olyan jól, mint az űrállomáson, ott aludta a legjobbakat. De van, akinél tartósan fennáll az inszomnia” – mesélte a Ferencz Orsolya.
A miniszteri biztos szerint máris pozitív hatása van a programnak, milliók kezdtek érdeklődni az űrkutatás és az űrtevékenység iránt. Azt is kifejtette, hogy a HUNOR program egyik eredménye, hogy van most már Magyarországnak egy az Európai Űrügynökség minősítésével rendelkező űrorvosa is,
ő is figyeli Tibor minden rezdülését.
Ferencz Orsolya az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy az a tizenegy ember, aki most fönt együtt van, a kiképzés során már találkozott és gyakorlatoztak is, pont ezért nem ismeretlen arcok vártak fent Tiborékra.
A miniszteri biztos ezután abba is bepillantást nyújtott, hogy mi a jelentősége odafent az olyan fűszereknek, mint például az Erős Pista és a Piros Arany. Mint mondta: fönt az ízérzékelés sem olyan, mint a földfelszínen. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy eleve ezek az űrminősített ételek nem annyira erős ízűek, nem nagyon nagy a sótartalmuk sem, mert az gyorsítaná az egyébként is fennálló csontritkulási folyamatokat, másrészt pedig a folyadéktelítettség a nyálkahártyákban picit elhangolja az ízérzékelést.
„Ezért jó dolog, ha ott valaminek ízt lehet adni.
Külön büszkék vagyunk a Stühmernek a csokoládéjára, a NASA elfogadta és felengedte az űrállomásra ezt a csokoládét, űrminősített formában Tibor fel tudta vinni magával.
Nagyon sokat jelent egy magas kalóriatartalmú, de jóízű finom étel” – jegyezte meg.
Végül arról is beszélt, hogy ez a program nem ér véget azzal, hogy Tibor visszatér. „Itt még nagyon sok munka van előttünk, hónapokon keresztül, majd a kísérletgazdák publikálják az eredményeket, annyit már most is tudunk, hogy felkeltette egy-két fejlesztés a nemzetközi közvélemény szakmai érdeklődését” – szögezte le.
Nyitókép: képernyőfotó